- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok - rendelő Budapesten -
A pszichés betegségek
közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna, mintha minden lelki nyavalyára, stresszre, szorongásra, fóbiára ezt sütnék rá. A könyökünkön jöhet ki a sok bulvárhír: ki mindenki pánikbeteg. Életmód-blogok tucatjai annyit írtak róla, hogy már magunkon is tapasztaljuk a tüneteket, hiszen főként ezekről olvashatunk, ráadásul a legtöbb önjelölt pszichológus csak felületesen kezeli a kérdést, illetve fodrásznál megbeszélt lehetséges kiutakról tesz említést.
A legjobb hatékonyságú kognitív viselkedésterápia például elég ritkán kerül szóba, talán túl rejtélyes a kifejezés, holott még mindig érthetőbb, mint angol megfelelője, a Cognitive behavioral therapy (CBT), mert ha a kognitív szó jelentéséről van is fogalmunk, a behaviorizmus mibenlétét aligha tudjuk fodrászunkkal kitárgyalni
A modern, kognitív pszichológia képviselői törekszenek arra, hogy ne alkalmazzanak klinikai beavatkozásokat, hanem olyan terápiás módszerekkel dolgozzon, amelyekről tudományos kísérletek ezrei során bebizonyosodott, hogy effektívek és gyógyszerek adagolása nélkül is jótékonyan hatnak betegiekre. Beigazolódott például, hogy
- a generalizált szorongást
- a szociális fóbiát
- a pánikbetegséget
- az agorafóbiát
- és a depressziót
ez a rejtélyes nevű, többféle írásmódban is használt kognitívviselkedés-terápia gyógyítja a leghatékonyabban és lemaradandóbban - gyógyszerek nélkül.
A kognitív viselkedésterápia működése
A CBT azokat a negatív előfeltevéseket változtatja meg, amelyek a kognitív eredetű szorongásokra jellemzőek, de átformálják a depresszív viselkedést is, amelynek hátterében
- a tartós motiválatlanság,
- a környezetből érkező sok negatív visszajelzés,
- az állandó levertség, fáradtság,
- a magány és a szeretethiány,
- ezek következtében pedig a befelé fordulás
áll. Habár természetesen léteznek objektív körülmények, de alapvetően
nem azért szorongunk és nem azért esünk depresszióba, mert a helyzetünk aggasztó, hanem azért, mert erről a helyzetről negatívan gondolkodunk.
Ha viszont sikerül a téves valóságérzékelésünket korrigálni, rossz beidegződéseinket felülírni, téveszméinket felülbírálni, akkor ezzel betegségünket a gyökerénél elmetszhetjük.
Tipikus tévhit például a depressziós betegeknél az, hogy ha végre valami jó történik velük, annak nem tudnakmás emberhez hasonlóan örülni, mert szorongásukban arra számítanak, ezt a jót egészen biztosan valami rossz fogja követni. Ez a "tapasztalatuk" azonban nem valós, hanem hibás társítás, csupán úgynevezett szinkron jelenség (szinkronicitás). Ennek előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen, elvben független események véletlen módon egybeesik, azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történnék, és bár az ok-okozati összefüggés hiányzik, az érintett mégis kapcsolódást feltételez. Azaz egyszer egy jó dolgot rossz követte, ez az élmény rögzült, és ebből következik, hogy a beteg szerint a jót utólag mindig valami rossz követi. Néhány negatív élmény elnyomja a tucatnyi pozitívat, amikor éppenhogy nem ez történt. A téves előfeltevés ráadásul addig-addig munkál a betegben, hogy gyakran önbeteljesítő jóslatnak bizonyul azt a hamis illúziót keltve, mintha a negatív gondolkodás valóban helytálló lenne. Ezt a láncolatot kell megszakítani viselkedésterápiás gyakorlatokkal.
CBT a gyakorlatban - otthon is
A szakmai leírások szerint a terápia első lépése a helyzet objektív elemzése lehet, a második az érvek és ellenérvek egymással szembeni felsorakoztatása, a harmadik pedig a mérlegelés: ugyan mi bizonyítja, hogy a beteg feltevése igaz?, és mi szól a negatív gondolat ellen?, vajon lehet-e másként magyarázni a történteket?, milyen következménnyel jár, ha a beteg vakon hisz feltevésében?, milyen eredménnyel járna, ha esetleg másként, ellenkezőleg gondolkodna? - stb. Negyedik lépésben következhet az ellenőrzés: mi is történik valójában.(Esélyes, hogy ilyen előkészítés után mind a depresszív kétségbeesés, mind a fenyegető kognitív pánikroham tartósan elmarad.)
A CBT-gyakorlat abból indul ki, hogy a viselkedészavar leküzdéséhez szükséges tudás a beteg birtokába kerülhet a terápia során, s ha már ott van, csak rá kell irányítani a figyelmüket, hogy használja is.
A depressziós és szorongó állapot egyik sajátossága, hogy a valóságot torzítva a beteg a maga igazolására mintegy kedvére válogat az adódó információk közül - ezt a beállítódását kell a kezelés során megváltoztatni.
A CBT-gyakorlat segít abban, hogy a páciens számba vegye azokat az ellenőrizhető bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a valósághoz közelebb álló helyzetmegítéléseket.
A pszichoterapeuta segítségével a depresszió és szorongás kezelésére végzett kognitív viselkedésterápia gyakorlatok célja és feladat az, hogy páciens reálisabban lássa magát, hogy negatív helyett pozitívan értékelje helyzetét és eszerint az értékelés szerint élje sötét félelmektől mente életé.
Pszichoterápiás rendelő Budapest
A modern lélektani kutatásokra alapozott kognitív pszichológia elmélete szerint az emberi elme információ-feldolgozó képességének köszönhetően a külvilág ingerei képzetes tudattartamok formájában képződnek le pszichénkben. Ezért a pszichoterapeutákat foglalkoztató budapesti rendelő akkor működhet sikeresen, ha a Google-ban jól szerepel egyes rákeresési kifejezésekre - például pszichoterápiai magánrendelő Bp. Az életvezetési tanácsadást igénylő fővárosiak az élen szereplő vállalkozói weboldal mögött álló, számos szolgáltatást kínáló szakrendelésnek szállíthat pszichés panaszokkal és mentális zavarokkal küzdő ügyfeleket.