- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok - rendelő Budapesten -

A pszichés betegségek

közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna, mintha minden lelki nyavalyára, stresszre, szorongásra, fóbiára ezt sütnék rá. A könyökünkön jöhet ki a sok bulvárhír: ki mindenki pánikbeteg. Életmód-blogok tucatjai annyit írtak róla, hogy már magunkon is tapasztaljuk a tüneteket, hiszen főként ezekről olvashatunk, ráadásul a legtöbb önjelölt pszichológus csak felületesen kezeli a kérdést, illetve fodrásznál megbeszélt lehetséges kiutakról tesz említést.

A legjobb hatékonyságú kognitív viselkedésterápia például elég ritkán kerül szóba, talán túl rejtélyes a kifejezés, holott még mindig érthetőbb, mint angol megfelelője, a Cognitive behavioral therapy (CBT), mert ha a kognitív szó jelentéséről van is fogalmunk, a behaviorizmus mibenlétét aligha tudjuk fodrászunkkal kitárgyalni

A modern, kognitív pszichológia képviselői törekszenek arra, hogy ne alkalmazzanak klinikai beavatkozásokat, hanem olyan terápiás módszerekkel dolgozzon, amelyekről tudományos kísérletek ezrei során bebizonyosodott, hogy effektívek és gyógyszerek adagolása nélkül is jótékonyan hatnak betegiekre. Beigazolódott például, hogy

• a generalizált szorongást
• a szociális fóbiát
• a pánikbetegséget
• az agorafóbiát
• és a depressziót

ez a rejtélyes nevű, többféle írásmódban is használt kognitívviselkedés-terápia gyógyítja a leghatékonyabban és lemaradandóbban - gyógyszerek nélkül.

A kognitív viselkedésterápia működése

A CBT azokat a negatív előfeltevéseket változtatja meg, amelyek a kognitív eredetű szorongásokra jellemzőek, de átformálják a depresszív viselkedést is, amelynek hátterében

• a tartós motiválatlanság,
• a környezetből érkező sok negatív visszajelzés,
• az állandó levertség, fáradtság,
• a magány és a szeretethiány,
• ezek következtében pedig a befelé fordulás

áll. Habár természetesen léteznek objektív körülmények, de alapvetően

Ha viszont sikerül a téves valóságérzékelésünket korrigálni, rossz beidegződéseinket felülírni, téveszméinket felülbírálni, akkor ezzel betegségünket a gyökerénél elmetszhetjük.

Tipikus tévhit például a depressziós betegeknél az, hogy ha végre valami jó történik velük, annak nem tudnakmás emberhez hasonlóan örülni, mert szorongásukban arra számítanak, ezt a jót egészen biztosan valami rossz fogja követni. Ez a "tapasztalatuk" azonban nem valós, hanem hibás társítás, csupán úgynevezett szinkron jelenség (szinkronicitás). Ennek előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen, elvben független események véletlen módon egybeesik, azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történnék, és bár az ok-okozati összefüggés hiányzik, az érintett mégis kapcsolódást feltételez. Azaz egyszer egy jó dolgot rossz követte, ez az élmény rögzült, és ebből következik, hogy a beteg szerint a jót utólag mindig valami rossz követi. Néhány negatív élmény elnyomja a tucatnyi pozitívat, amikor éppenhogy nem ez történt. A téves előfeltevés ráadásul addig-addig munkál a betegben, hogy gyakran önbeteljesítő jóslatnak bizonyul azt a hamis illúziót keltve, mintha a negatív gondolkodás valóban helytálló lenne. Ezt a láncolatot kell megszakítani viselkedésterápiás gyakorlatokkal.

- mi a szociális szorongás, fóbia? - társadalmi szorongás legyőzése - szorongásos pánikbetegség leküzdése. tippek, tanácsok

7 technika, mellyel leküzdhető a szociális szorongás

A szociális fóbiával és szorongással küzdők legnagyobb félelme, hogy nem sikerül túllépniük a saját ítéleteiken. Ha ilyen fóbiával élünk, akkor szigorúbban ítéljük meg önmagunkat, mint a környezetünkben bárki valaha tenné. Legyőzni ezt a belső elemző hangot az egyik legfontosabb és egyben legnehezebb lépés annak érdekében, hogy végleg magunk mögött tudjuk a szociális szorongást.

Új emberekkel való megismerkedés, nyilvános szereplés vagy ezeknek csak a gondolata is képes szorongást kiváltani az erre hajlamos emberekből, és amennyiben lehetséges, kerüli az ilyen helyzeteket. Pszichológusok szerint e szorongás mögött az értékeléstől való félelem bújik meg, legyen szó negatív vagy akár pozitív értékelésről.

Például, ha valaki kiemelkedően teljesít a munkahelyén, tart attól, hogy túlragyogja munkatársait. A szociális szorongással küzdő egyszerűen nem akar kitűnni, feltűnni vagy a figyelem központjában lenni.

Mindez természetesen egy széles skálán történik. Mindannyian bíráskodóak vagyunk önmagunkkal szemben valamilyen mértékben és olyasmik miatt aggódunk, amik egyáltalán nem kellene, hogy foglalkoztassanak bennünket. Ám a szociális szorongóknak ez egy mindennapos küzdelem, ami megnehezíti a hétköznapi életvitelt.

Ám nem olyan sötét a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnik, számos módszerrel akár véglegesen is kilábalhatunk a szociális szorongásból!

Következzen 7 kipróbált recept:

A szociális szorongás leküzdése

1. Kezdjük jól a napot

Iktassunk be meditációt közvetlenül a reggeli ébredéshez, vagy mondjunk pozitív megerősítéseket fennhangon - mindenképp igyekezzünk pozitív hangulatot teremteni.

Sokakban kételyek övezik az ilyen meditáció hatékonyságát, de kár tovább ragozni ezt, hiszen már a tudomány is megerősítette szerepét a szorongás leküzdésében.

2. Légzés

Sokat segít, ha mélyen lélegzünk, mielőtt egy szorongást kiváltó társas helyzetbe kerülünk.

Gyakorold ezt minden nap. Ily módon természeted részévé válik és akkor már nem kell erőltetetten fókuszálni a mély légzésre, így a társalgásra is marad egy kis figyelmed. Alapvetően a légzési technikák emelik a véráram és az agy oxigénellátását, ami segít mentálisan fókuszáltnak lenni és a kortizolt (stressz hormon) is szabályozzák.

3. Nézz kifelé, nem befelé

A szociális szorongás olyan, mint amikor valaki tükörbe néz és folyamatosan csak egy zavaros képet hajlandó látni. Ráadásul feltételezzük, hogy mindenki ezt a sérült képet látja rólunk. A kimondott szavaink valószínűleg "buták" és az öltözékünk valószínűleg "furcsa". Még ha ez teljes mértékben abszurd és hamis is, sokunk valóban ezt képzeljük időnként. Ahelyett, hogy folyton befelé néznél, hibákat keresve, próbálj a körülötted levő szépségre összpontosítani. Ahhoz, hogy szokásoddá váljon a kifelé fordulás, figyelj a falak színére egy szobában vagy arra, hogy milyen képek lógnak a falon stb. Tegyél fel kérdéseket az embereknek, mikor egy társaságban vagy és meglátod majd, hogyan változik át a szorongás kellemes komfortérzetté.

4. Kerüld az izgatószereket

Az izgatószerek nemkívánatos módon hathatnak szervezetünkre és hangulatainkra. A cukor és koffein túlzott fogyasztása olyan kémiai reakciót válthat ki, aminek köszönhetően a normálistól eltérően reagálunk helyzetekre. Gondolataink elhomályosulnak és izgatottan reagálunk olyan helyzetekre, ami normális körülmények között semleges reakciót váltana ki belőlünk. Ha szeretnénk több kontrollt gyakorolni az érzelmeinkre és reakcióinkra, fontos kiszűrni a reakciókat ösztönző anyagokat a szervezetünkből.

5. Ne próbálj olvasni mások gondolataiban 

Vagy másként szólva, ne hidd, hogy erre képes vagy. Az igazság az, hogy halvány fogalmad sincs arról, hogy mások mit gondolnak. Tehát feltételezni, hogy valaki ilyen meg olyan módon vélekedik rólad, egyszerűen nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy óriási energiapazarlás. Ne szakíts meg egy lehetséges barátságot vagy párkapcsolatot csak azért, mert azt hiszed, tudod, mit gondol a másik rólad. Mert nem tudod. És hosszú távon ennek nincs is jelentősége. Abban a pillanatban, amikor rájössz, hogy tulajdonképpen rendben vagy és elfogadod önmagad, tudatosítod azt is, hogy az emberek eleve kedvelnek téged.

6. Légy racionális

Nehezebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Egy nyilvános beszéd előtt gondolhatod azt, hogy el fogsz ájulni, viszont ha már többször szerepeltél emberek előtt és jól teljesítettél, akkor ez nem egy reális és racionális perspektíva. Ehelyett mondd ezt: "Már tartottam beszédeket korábban is. Fel vagyok készülve és minden tőlem telhetőt megteszek. A szociális szorongás kezelhető. Teljesen felépülhetsz belőle és fejlődni is fogsz a folyamat közben."

7. Ne félj attól, hogy érzelmessé válhatsz

Talán ez nem vonatkozik mindenkire, de mégis releváns tényező. A szociális szorongással küzdők között sok olyan akad, aki az érzéseit az átlagnál magasabb fokon éli meg. Például sírnak filmnézés közben, hangosan nevetnek viccmesélés közben és néha komolyabb dühkitöréseik is vannak. Meg kell érteni, hogy ez önmagában nem egy rossz dolog, és nem kéne elítélnünk önmagunkat azért, mert érzelmeink vannak és ki is fejezzük őket. A világ máris tele van robotszerű emberekkel, akik robotszerű életet élnek. Légy hiteles és vállald fel minden olyan oldalad, amiről kezdetben azt hitted, rejtegetned kell.

____________

Lásd még:

• A szorongás 10 rejtett oka
• Pánikbetegség és agorafóbia

____________

A szociális szorongás leküzdése általában önállóan is lehetséges. Ha azonban a fóbiás tüneteken nem sikerül akarattal, technikákkal úrrá lenni, pszichoterapeutához kell fordulni.

 A pánikbetegség tünetei és kezelése

 
A pánik típusai: spontán és kognitív

Kétféle pániktípust különböztetünk meg:

• spontán pánik
• szorongásos (kognitív) pánik

Az első esetben a pánikroham minden előzmény nélkül lép fel, a másodikban szorongásos állapot előzi meg.

A két típus megkülönböztetése azért fontos, mert antidepresszánsok csak a spontán pánikos betegeknél alkalmazhatók (náluk sem mindig teljes sikerrel). A szorongásos pánik, a félelmi pánikrohamok kezelésében a kognitívviselkedés-terápiák szignifikánsan hatékonyabbak és több éves követésben is tartós hatásúnak bizonyulnak a pánikbetegség és az agorafóbia kezelésében.

Spontán pánikban először a testi tünetek jelennek meg és ezt követi, a tünetekre adott reakcióként a félelem; a második esetbe a szorongás és félelem van előbb s hirtelen ez fokozódik rohammá. Pánikbetegeknél előfordulhat, hogy a spontán rohamokat szorongásos pánikrohamok követik, majd ezek felváltva jelentkeznek a betegség során

A kognitív pánik

A pánik kognitív modelljének a lényege: a beteg félreértelmezi saját ártalmatlan testi tüneteit, testi katasztrófa (például szívroham vagy megőrülés) előjelének véli őket, ezért szorongani kezd. Ám a szorongás hatására tovább fokozódnak a szorongás testi tünetei, melyek így visszaigazolni látszanak félelmeit. A tovább fokozódó szorongás a félelmi és testi tünetek elhatalmasodását idézik elő, fellép a pánikroham.

A roham először általában valamely vészhelyzetként megélt (de nem valós, hanem inkább szimbolikus) szituációban (érzelmi, egzisztenciális, szociális, morális krízis) lép fel, mint olyan vészreakció, amelyben a vegetatív idegrendszer felkészíti a szervezetet a menekülésre vagy támadásra. Mivel a veszély szimbolikus, tényleges fizikai aktivitás nem történik, ezért a személy ijesztő jelenségként éli meg hevesen dobogó szívét, kapkodó légzését és az ennek nyomán kialakuló egyéb tüneteit (szédülés, émelygés, verejtékezés, remegés).

Ki a pánikbeteg?

Akiknek hosszabb-rövidebb ideig tartó pánikrohama van. Ismétlődő pánikrohamok és az újabb rohamtól való rettegés gyakori fellépése esetén esetében beszélhetünk pánikbetegségről. A betegeknél a fóbiás félelmek és szorongások látszólag indokolatlanok, az okok feltárása fontos pszichiátriai feladat. 

A pánikroham tünetei

Közös jellemzője minden pánikrohamnak, hogy legtöbbször hirtelen kezdődik és tíz percen belül leggyakrabban el is éri a tetőfokát. Időtartama 30 perc körüli. A tipikus tünetek ezek:

• nehezen viselhető rossz közérzet
• szorongás, elborzadás, félelem
• menekülési kényszer
• "szívdobogás", azaz szapora szívverés
• az önkontroll elvesztésétől
• félelem a megőrüléstől
• halálfélelem
• légszomj, fulladás-érzet
• kipirulás; izzadás; reszketés, hidegrázás; hőhullámok
• szédülés, ájuláshoz közelinek érzékelt állapot
• hasi diszkomfort, émelygés; görcsös fájdalom
• fejfájás, halántékot szaggató migrén
• nehéz lélegzés és nyelés, "gombóc van a torkomban"

Az agorafóbia

Az agorafóbia a pánikrohammal fenyegető helyzetektől való permanens félelem, legtöbbször a már kialakult pánikbetegség eszkalációja. Megtévesztő az a fordítás, miszerint az agorafóbia a nyílt terektől való félelem, mert ilyen fóbia felléphet bármilyen egyéb helyzettel szemben, amelyről a beteg úgy véli, súlyos veszélyt jelent számára. A fóbiás pániktünetek jelentkezhetnek embertömegben, zsúfolt, szűk tereken, plázákban, vonaton, buszon, moziban - de akár egy laza baráti társaságban is előfordulhat. A közös vonása ezeknek a helyzeteknek, hogy a beteg olyan csapdában érzi magát, amelyben nagy veszély fenyegeti. Ez annyira kellemetlenné válhat számára, hogy mindent megtesz annak érdekében, elkerülje ezeket a szituációkat. Az agorafóbia sokszor éppen ezért marad évtizedekig kezeletlenül, mert a beteg kidolgozza azokat az elkerülő technikákat, amelyekkel megóvja magát a veszélyesnek gondolt pánikhelyzetektől. Ám ezzel élettere fokozatosan beszűkül, képtelenné válik a közösségi életre, nem tud dolgozni, hovatovább a csapdáktól való félelem keríti igazi csapdába.

• Az agorafóbia kezelése - a pánikbetegség tünetei

szorongás, páni félelem, légszomj, szédülés - a pánikbetegség tünete, agorafóbia kezelése gyógyszer nélkül, a kognitív pánik elmélete, pánikbeteg kezelés budapesten, pánikroham nélküli agorafóbia

- Utoljára kérlek, állj odább.
- Inkább vedd fel a viharkabátod.
- Nincs vihar.
- Biztonsági okokból.
- Ezt a kockázatot vállalom. Állj odább.
- Akkor legalább a viharlámpát gyújtsd meg.
- Világos van.
- Egyelőre. Nagyon aggódom. És rettegek a dörrenéstől.
- Pedig akkor is elsütöm a viharágyút, ha nem állsz el a cső elől.

- Kérlek, ne kapcsold le a lámpát!
- Lekapcsolom, te már nagyfiú vagy.
- De tudod, hogy félek.
- Nincs mitől.
- De én félek.
- Mitől?
- A sötéttől.
- A sötét még nem bántott senkit.
- Akkor maradj velem. Ha itt vagy, nem félek.
- Nem maradhatok. Dolgom van. Különben is nagyfiú…
- De én félek egyedül a sötétben.
- Nem leszel egyedül, tessék, ideteszem neked a Brumit. Ő majd vigyáz rád.
- Benne nem bízhatok, amióta megerőszakoltam.

- Add ide a kést.
- Milyen kést?
- Amit a kezedben tartasz.
- Az nem kés, hanem olajág.
- Akkor add ide az olajágat.
- Nem adom.
- Miért?
- Mert akkor nálad lesz a kés.