| Mi a pánikbetegség? |
A pánikbetegség szorongásos viselkedészavar. |
| Mi az agorafóbia? |
Az agorafóbia a pánikrohammal fenyegető helyzetektől való félelem. Tünetek, kezelés >> |
A pánikbetegség tünetei és kezelése
A pánik típusai: spontán és kognitív
Kétféle pániktípust különböztetünk meg:
- spontán pánik
- szorongásos (kognitív) pánik
Az első esetben a pánikroham minden előzmény nélkül lép fel, a másodikban szorongásos állapot előzi meg.
A két típus megkülönböztetése azért fontos, mert antidepresszánsok csak a spontán pánikos betegeknél alkalmazhatók (náluk sem mindig teljes sikerrel). A szorongásos pánik, a félelmi pánikrohamok kezelésében a kognitívviselkedés-terápiák szignifikánsan hatékonyabbak és több éves követésben is tartós hatásúnak bizonyulnak a pánikbetegség és az agorafóbia kezelésében.
Spontán pánikban először a testi tünetek jelennek meg és ezt követi, a tünetekre adott reakcióként a félelem; a második esetbe a szorongás és félelem van előbb s hirtelen ez fokozódik rohammá. Pánikbetegeknél előfordulhat, hogy a spontán rohamokat szorongásos pánikrohamok követik, majd ezek felváltva jelentkeznek a betegség során
A kognitív pánik
A pánik kognitív modelljének a lényege: a beteg félreértelmezi saját ártalmatlan testi tüneteit, testi katasztrófa (például szívroham vagy megőrülés) előjelének véli őket, ezért szorongani kezd. Ám a szorongás hatására tovább fokozódnak a szorongás testi tünetei, melyek így visszaigazolni látszanak félelmeit. A tovább fokozódó szorongás a félelmi és testi tünetek elhatalmasodását idézik elő, fellép a pánikroham.
A roham először általában valamely vészhelyzetként megélt (de nem valós, hanem inkább szimbolikus) szituációban (érzelmi, egzisztenciális, szociális, morális krízis) lép fel, mint olyan vészreakció, amelyben a vegetatív idegrendszer felkészíti a szervezetet a menekülésre vagy támadásra. Mivel a veszély szimbolikus, tényleges fizikai aktivitás nem történik, ezért a személy ijesztő jelenségként éli meg hevesen dobogó szívét, kapkodó légzését és az ennek nyomán kialakuló egyéb tüneteit (szédülés, émelygés, verejtékezés, remegés).
Ki a pánikbeteg?
Akiknek hosszabb-rövidebb ideig tartó pánikrohama van. Ismétlődő pánikrohamok és az újabb rohamtól való rettegés gyakori fellépése esetén esetében beszélhetünk pánikbetegségről. A betegeknél a fóbiás félelmek és szorongások látszólag indokolatlanok, az okok feltárása fontos pszichiátriai feladat.
A pánikroham tünetei
Közös jellemzője minden pánikrohamnak, hogy legtöbbször hirtelen kezdődik és tíz percen belül leggyakrabban el is éri a tetőfokát. Időtartama 30 perc körüli. A tipikus tünetek ezek:
- nehezen viselhető rossz közérzet
- szorongás, elborzadás, félelem
- menekülési kényszer
- "szívdobogás", azaz szapora szívverés
- az önkontroll elvesztésétől
- félelem a megőrüléstől
- halálfélelem
- légszomj, fulladás-érzet
- kipirulás; izzadás; reszketés, hidegrázás; hőhullámok
- szédülés, ájuláshoz közelinek érzékelt állapot
- hasi diszkomfort, émelygés; görcsös fájdalom
- fejfájás, halántékot szaggató migrén
- nehéz lélegzés és nyelés, "gombóc van a torkomban"
Az agorafóbia
Az agorafóbia a pánikrohammal fenyegető helyzetektől való permanens félelem, legtöbbször a már kialakult pánikbetegség eszkalációja. Megtévesztő az a fordítás, miszerint az agorafóbia a nyílt terektől való félelem, mert ilyen fóbia felléphet bármilyen egyéb helyzettel szemben, amelyről a beteg úgy véli, súlyos veszélyt jelent számára. A fóbiás pániktünetek jelentkezhetnek embertömegben, zsúfolt, szűk tereken, plázákban, vonaton, buszon, moziban - de akár egy laza baráti társaságban is előfordulhat. A közös vonása ezeknek a helyzeteknek, hogy a beteg olyan csapdában érzi magát, amelyben nagy veszély fenyegeti. Ez annyira kellemetlenné válhat számára, hogy mindent megtesz annak érdekében, elkerülje ezeket a szituációkat. Az agorafóbia sokszor éppen ezért marad évtizedekig kezeletlenül, mert a beteg kidolgozza azokat az elkerülő technikákat, amelyekkel megóvja magát a veszélyesnek gondolt pánikhelyzetektől. Ám ezzel élettere fokozatosan beszűkül, képtelenné válik a közösségi életre, nem tud dolgozni, hovatovább a csapdáktól való félelem keríti igazi csapdába.
szorongás, páni félelem, légszomj, szédülés - a pánikbetegség tünete, agorafóbia kezelése gyógyszer nélkül, a kognitív pánik elmélete, pánikbeteg kezelés budapesten, pánikroham nélküli agorafóbia