- az oldal az UNGPARTY része - projekt- és bloggazda: Balla D. Károly -


Mi a bipoláris zavar, betegség?

A bipoláris depresszió meghatározása

bipolaris-depresszio.jpgA bipoláris vagy más néven mániás depresszió egy pszichiátriai szindróma, olyan komplex mentális betegség, a pszichológiai és testi működések a központi idegrendszer rendellenes működéséből eredő olyan centrális szabályozási zavara, mely kifejezett kóros szintű hangulati és viselkedési hullámzásokhoz, zavarokhoz vezet mind a hangulati élet, mind a pszichés és testi energiák, mind a gondolkodási folyamatok, mind pedig a közösségi alkalmazkodás terén.

Tehát a bipoláris zavar vagy rendellenesség, amelyet korábban, nem teljesen pontosan mániás depressziónak is neveztek, olyan mentális rendellenesség, amelyet a mélyen depressziós időszakok és a rendellenesen magas hangulatok váltakozása jellemez.

Ha a megemelkedett hangulat kórosan súlyos vagy pedig pszichózissal jár, akkor mániának nevezik; ha kevésbé súlyos, akkor hipomániának. A hangulati csúcson az egyén szokatlanul energikus, boldognak látszik, az ingerekre pozitívan reagálva viselkedik. Ilyenkor gyakran impulzív döntéseket hoznak, kevés figyelmet fordítva a következményekre. A pozitív fázisokban általában csökkent az alvásigény.

A depresszió időszakában az érintettek negatív életkilátásokat élek át, rossz szemkontaktusuk másokkal. A depresszív fázisban az öngyilkosság kockázata magas; 20 év alatt az emberek 6 % -a halálos öngyilkosságot követ el, 30–40 %-uk pedig túléli a kísérletet. Más mentális és pszichoszomatikus problémák is jelentkeznek, például a szorongási rendellenességek és anyagcsere rendellenességek, ezek általában összefüggnek a bipoláris zavarral.

Szélsőséges hangulati ingadozások

Egészséges emberekre az jellemző, hogy hangulati ingadozásaik többnyire a külső okokka magyarázhatóak, ezzel szemben bipoláris betegeknél ezek a hullámzások a különböző intenzitású mániás és depressziós fézisok formájában jelentkeznek, és többnyire olyan súlyosak, hogy sok panaszt, szenvedést és nem utolsósorban anyagi terhet jelentenek mind a beteg, mind a családja, mind baráti-ismerősi közvetlen környezete számára, és ennek a társadalom egészére nézve is hatása van.

A szindróma mániás fázisának tünetei:

  • felfokozott életritmus, tobzódó energia, hiperaktivitás, nyughatatlanság
  • kórosan emelkedett, indokolatlanul eufórikus hangulat
  • szuperérzékenység, kifejezett ingerlékenység
  • felgyorsult, csapongó gondolkodás, a megszokottnál hangosabb csapongó beszéd
  • csökkent alvásigény, (napi 2-4 óra vagy még kevesebb alvás)
  • erős pozitív önkép, kórosan (irreálisan) felfokozott önértékelés
  • hiperaktivitásra ösztönző felfokozott szexuális késztetés, felelőtlen szexuális magatartás
  • provokatív, összeférhetetlen magatartás, agresszív megnyilvánulások
  • felelőtlen döntések, indokolatlan költekezés, irreális üzleti tervek
  • gyakori az alkohol és más tudatmódosító szerek használat
  • nagyzolási mánia
  • kritikákkal szembeni fellépés, szembesülés előli kitérés, sértődékenység
  • üldözési paranoia, üldöztetéses téveszmék
  • a betegségtudat hiánya, erre való emlékeztetés elutasítása

A depressziós fázis tünetei

  • indokolatlanul szomorú, deprimált, elkeseredett hangulat
  • pesszimizmus, reménytelenség érzése
  • szótlanság, csökkent önértékelés, haszontalanság érzése
  • az érdeklődés és örömkészség kifejezett csökkenése vagy elvesztése
  • csökkent életenergia, állandó fáradtságérzés, ellassulás, eltunyulás
  • koncentrációs zavarok, emlékezeti és döntési nehézségek
  • gyakori nyugtalanság, ingerlékenység, türelmetlenség
  • érzelmi kifakadások, a környezetet erő szemrehányások és vádak
  • álmatlanság, máskor ellenkezőleg: aluszékonyság
  • étvágytalanság, fogyás, ritkábban fokozott étvágy és testsúlygyarapodás
  • testi betegségekkel nem magyarázható, krónikussá váló pszichoszomatikus fájdalmak, ill. testi panaszok
  • önvádolás, negatív önkép
  • üldöztetéses vagy betegségi téveszmék
  • általában hiányzó betegségtudat, a pszichés zavarok tagadés
  • bezárkózás, környezet elutasítása, agorafóbia kialakulésa
  • életuntság, halálvágy, öngyilkossági szándék
  • tényleges és ismétlődő öngyilkossági kísérletek

A bipoláris zavar lefolyása, következményei

A bipoláris szindróma mindenütt a világon a felnőtt lakosság 2,5-5 százalékát érinti és kifejezett családi örökletességet mutat: a bipoláris depresszióban szenvedők elsőfokú rokonai között (szülők, testvérek, gyerekek) a megbetegedés kockázata 3-4 szeres, azaz akár 10-20 százalék is lehet. A betegség rendszerint fiatal korban, gyakran a 18. életév alatt kezdődik, a nőket és a férfiakat egyforma gyakorisággal érinti. A tünetegyüttes kialakulásában jelentős szerepük van tehát

  • az öröklött hajlamoknak
  • a környezeti tényezőknek, elsősorban negatív élet-eseményeknek
  • pszichotraumáknak
  • az alkohol és drog használatnak

A bipoláris betegség gyakran társul más pszichiátriai kórismékkel és viselkedészavarokkal:

  • szorongásos zavarok
  • pánikbetegség
  • agorafóbia
  • szociális fóbia

Kihat rá az alkoholizmus, a drog-használat, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség.

A bipoláris depresszió elleni kezelésben nem részesülő betegeknél a leggyakoribb és legveszélyesebb következmények:

  • a nagymértékben fokozott öngyilkossági rizikó
  • a másodlagos alkohol- vagy drog-függőség
  • agorafóbia és más fóbiák állandósulása
  • teljes magábazárkózottság
  • a munkateljesítmény tartós csökkenése, munkahely elvesztése
  • a családi és szociális szerepek jelentős beszűkülése
  • családi konfliktusok ill. családok széthullása
  • anyagi nehézségek, válás, izoláció,
  • teljes, visszafordíthatatlan elmagányosodás
  • teljes elzárkózás, szellemi leépülés, demencia és katatónia

Következik:

A bipoláris depresszió kezelése

 Más olvasmány:



bdk | komment Címkék: depresszió
Az oldal valamennyi szövege szerzői jogvédelem alá esik. Újraközlés, bárminemű feldolgozás csak a szerző engedélyével jogszerű - © Balla D. Károly

- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok - rendelő Budapesten -

A pszichés betegségek

kognitiv-veselkedesterapia-gyakorlatok.jpg

közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna, mintha minden lelki nyavalyára, stresszre, szorongásra, fóbiára ezt sütnék rá. A könyökünkön jöhet ki a sok bulvárhír: ki mindenki pánikbeteg. Életmód-blogok tucatjai annyit írtak róla, hogy már magunkon is tapasztaljuk a tüneteket, hiszen főként ezekről olvashatunk, ráadásul a legtöbb önjelölt pszichológus csak felületesen kezeli a kérdést, illetve fodrásznál megbeszélt lehetséges kiutakról tesz említést.

A legjobb hatékonyságú kognitív viselkedésterápia például elég ritkán kerül szóba, talán túl rejtélyes a kifejezés, holott még mindig érthetőbb, mint angol megfelelője, a Cognitive behavioral therapy (CBT), mert ha a kognitív szó jelentéséről van is fogalmunk, a behaviorizmus mibenlétét aligha tudjuk fodrászunkkal kitárgyalni

A modern, kognitív pszichológia képviselői törekszenek arra, hogy ne alkalmazzanak klinikai beavatkozásokat, hanem olyan terápiás módszerekkel dolgozzon, amelyekről tudományos kísérletek ezrei során bebizonyosodott, hogy effektívek és gyógyszerek adagolása nélkül is jótékonyan hatnak betegiekre. Beigazolódott például, hogy

  • a generalizált szorongást
  • a szociális fóbiát
  • a pánikbetegséget
  • az agorafóbiát
  • és a depressziót

ez a rejtélyes nevű, többféle írásmódban is használt kognitívviselkedés-terápia gyógyítja a leghatékonyabban és lemaradandóbban - gyógyszerek nélkül.

A kognitív viselkedésterápia működése

A CBT azokat a negatív előfeltevéseket változtatja meg, amelyek a kognitív eredetű szorongásokra jellemzőek, de átformálják a depresszív viselkedést is, amelynek hátterében

  • a tartós motiválatlanság,
  • a környezetből érkező sok negatív visszajelzés,
  • az állandó levertség, fáradtság,
  • a magány és a szeretethiány,
  • ezek következtében pedig a befelé fordulás

áll. Habár természetesen léteznek objektív körülmények, de alapvetően

nem azért szorongunk és nem azért esünk depresszióba, mert a helyzetünk aggasztó, hanem azért, mert erről a helyzetről negatívan gondolkodunk.

Ha viszont sikerül a téves valóságérzékelésünket korrigálni, rossz beidegződéseinket felülírni, téveszméinket felülbírálni, akkor ezzel betegségünket a gyökerénél elmetszhetjük.

Tipikus tévhit például a depressziós betegeknél az, hogy ha végre valami jó történik velük, annak nem tudnakmás emberhez hasonlóan örülni, mert szorongásukban arra számítanak, ezt a jót egészen biztosan valami rossz fogja követni. Ez a "tapasztalatuk" azonban nem valós, hanem hibás társítás, csupán úgynevezett szinkron jelenség (szinkronicitás). Ennek előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen, elvben független események véletlen módon egybeesik, azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történnék, és bár az ok-okozati összefüggés hiányzik, az érintett mégis kapcsolódást feltételez. Azaz egyszer egy jó dolgot rossz követte, ez az élmény rögzült, és ebből következik, hogy a beteg szerint a jót utólag mindig valami rossz követi. Néhány negatív élmény elnyomja a tucatnyi pozitívat, amikor éppenhogy nem ez történt. A téves előfeltevés ráadásul addig-addig munkál a betegben, hogy gyakran önbeteljesítő jóslatnak bizonyul azt a hamis illúziót keltve, mintha a negatív gondolkodás valóban helytálló lenne. Ezt a láncolatot kell megszakítani viselkedésterápiás gyakorlatokkal.



Az oldal valamennyi szövege szerzői jogvédelem alá esik. Újraközlés, bárminemű feldolgozás csak a szerző engedélyével jogszerű - © Balla D. Károly

A legutóbbi bejegyzések

  • Ízületi bántalmak kínozzák? A gyógynövények is segíthetnek!A fitoterápia oly sok mindenre kínál lehetőséget, hogy minél inkább megkímélhessük magunkat a gyógyszerektől. Így, ha ízületi panaszaink vannak, akkor is segíthetnek a...
  • Depresszió és pánikbetegség - CBT- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok - rendelő Budapesten - A pszichés betegségek közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit...
  • A tehetséges gyermek drámájakönyv - alice miller - tehetséges gyermek drámája - igazi én - a nacionalizmus, a fasizmus és az idegengyűlölet nem egyéb, mint menekülés az egykor átélt megvetés elől egy ideológiává emelt,...
  • Szociális szorongás leküzdése: 7 tipp- mi a szociális szorongás, fóbia? - társadalmi szorongás legyőzése - szorongásos pánikbetegség leküzdése. tippek, tanácsok 7 technika, mellyel leküzdhető a szociális szorongás A szociális...
  • Beszéljen a házasságáról!    – Akkor kérem, beszéljen a házasságáról.    – És ahhoz magának mi köze van, ha szabad kérdeznem.    – Nézze. Én pszichológus vagyok. Az a dolgom, hogy rehabilitáljam azokat a betegeket, akik…    –...
  • Beszéljen a gyermekkoráról!    – Beszéljen a gyermekkoráról!    – Minek?    – Szeretném önt megismerni.    – De én nem szeretném.    – Talán tudok segíteni.    – Nem kértem segítséget.    – Önnek komoly problémái vannak, és még...
  • A sufniÖtéves volt, amikor az anyja először zárta a sufniba büntetésül, amiért az új szoknyájában beletoccsant a sárba. Ettől kezdve mindig ide csukta be, ha rossz fát tett a tűzre, vagy ha útjában volt....
  • Amikor még...- Fáj a fejed?- Nem, imádkozom. Megtanítsalak téged is?- Tudok imádkozni.- És kitől tanultad?- Tőled.- Tőlem? Mikor?- Amikor még te sem tudtál.
  • Önbe(ke)cs- Vedd le a bekecsedet. - Nincs rajtam bekecs. - Akkor mi ez a vastag a feltűnő mintával? - Az identitásom. - Hát vedd le azt, mert rád melegszik ebben a hőségben. - Én inkább magamon tartanám. - És...
  • Biztos hely- Azt mondták, hogy szobatiszta.- Úgy látszik, mégsem.- Evés közben is mindent összemocskol.- Talán csak a környezet szokatlan neki.- Egész nap morog.- De szeret minket.- Éjszaka a fogát is...
  • Viharvárók- Utoljára kérlek, állj odább.- Inkább vedd fel a viharkabátod.- Nincs vihar.- Biztonsági okokból.- Ezt a kockázatot vállalom. Állj odább.- Akkor legalább a viharlámpát gyújtsd meg.- Világos van.-...
  • Hajóhinta- Az a játék nagyon veszélyes.- Majd vigyázok.- Mindig túlhajtod.- A gravitáció kibírja.- Legutóbb is átfordultál.- Mert nagyon meguntam már itt ezt a hetet.- Ha békén hagyod a hintát, beteszek neked...
süti beállítások módosítása


Pszichodráma - Traumaterápia - Pánikbetegség - Agorafóbia - Viselkedésterápia



Balla D. Károly alkotta meg - bár nem minden előzmény nélkül - az irodalmi minimalizmus jegyében a pszichodráma abszurd változatát. Mint kiderült, ez a pszichoterapeuták által jól alkalmazható csoportterápiás módszer

a pánikbetegség kezelése és az agorafóbia tünetei csökkentése



valamint egyéb szorongásos vagy akár depressziós panaszok kezelése terén. Pszicho trauma terápia - traumaterápia, kortárs magyar irodalom, pszichoterápia, pszichodráma csoportok indulása, szorongás és félelem, az egészség életmód kialakítása, pánikbetegség és moden társadalom, az agorafóbiás tünetek kezelése ,egészséges_életmód Az abszurd irodalmi pszichodráma nem egyéb, mint a pszichoterápiás kezelés gyakorlatában mintegy nyolcvan esztendeje megjelent pszichodráma-terápia legmodernebb eszköze, amely hatásos lehet a pánikterápiában. A pszichodráma általános értelemben nem irodalmi műfaj, hanem akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer. De mi a pánikbetegség? A PÁNIKBETEGSÁG téves társításokon alapuló viselkedészavar. Pánikbetegnek azt tekintjük, akinek rendszeresen vannak pánikrohamai. A pániktól való félelem maga is pánik betegségre utal, végső formája az agorafóbia és a depresszió.