A pánikbetegség tünetei és kezelése

 
A pánik típusai: spontán és kognitív

Kétféle pániktípust különböztetünk meg:

• spontán pánik
• szorongásos (kognitív) pánik

Az első esetben a pánikroham minden előzmény nélkül lép fel, a másodikban szorongásos állapot előzi meg.

A két típus megkülönböztetése azért fontos, mert antidepresszánsok csak a spontán pánikos betegeknél alkalmazhatók (náluk sem mindig teljes sikerrel). A szorongásos pánik, a félelmi pánikrohamok kezelésében a kognitívviselkedés-terápiák szignifikánsan hatékonyabbak és több éves követésben is tartós hatásúnak bizonyulnak a pánikbetegség és az agorafóbia kezelésében.

Spontán pánikban először a testi tünetek jelennek meg és ezt követi, a tünetekre adott reakcióként a félelem; a második esetbe a szorongás és félelem van előbb s hirtelen ez fokozódik rohammá. Pánikbetegeknél előfordulhat, hogy a spontán rohamokat szorongásos pánikrohamok követik, majd ezek felváltva jelentkeznek a betegség során

A kognitív pánik

A pánik kognitív modelljének a lényege: a beteg félreértelmezi saját ártalmatlan testi tüneteit, testi katasztrófa (például szívroham vagy megőrülés) előjelének véli őket, ezért szorongani kezd. Ám a szorongás hatására tovább fokozódnak a szorongás testi tünetei, melyek így visszaigazolni látszanak félelmeit. A tovább fokozódó szorongás a félelmi és testi tünetek elhatalmasodását idézik elő, fellép a pánikroham.

A roham először általában valamely vészhelyzetként megélt (de nem valós, hanem inkább szimbolikus) szituációban (érzelmi, egzisztenciális, szociális, morális krízis) lép fel, mint olyan vészreakció, amelyben a vegetatív idegrendszer felkészíti a szervezetet a menekülésre vagy támadásra. Mivel a veszély szimbolikus, tényleges fizikai aktivitás nem történik, ezért a személy ijesztő jelenségként éli meg hevesen dobogó szívét, kapkodó légzését és az ennek nyomán kialakuló egyéb tüneteit (szédülés, émelygés, verejtékezés, remegés).

Ki a pánikbeteg?

Akiknek hosszabb-rövidebb ideig tartó pánikrohama van. Ismétlődő pánikrohamok és az újabb rohamtól való rettegés gyakori fellépése esetén esetében beszélhetünk pánikbetegségről. A betegeknél a fóbiás félelmek és szorongások látszólag indokolatlanok, az okok feltárása fontos pszichiátriai feladat. 

A pánikroham tünetei

Közös jellemzője minden pánikrohamnak, hogy legtöbbször hirtelen kezdődik és tíz percen belül leggyakrabban el is éri a tetőfokát. Időtartama 30 perc körüli. A tipikus tünetek ezek:

• nehezen viselhető rossz közérzet
• szorongás, elborzadás, félelem
• menekülési kényszer
• "szívdobogás", azaz szapora szívverés
• az önkontroll elvesztésétől
• félelem a megőrüléstől
• halálfélelem
• légszomj, fulladás-érzet
• kipirulás; izzadás; reszketés, hidegrázás; hőhullámok
• szédülés, ájuláshoz közelinek érzékelt állapot
• hasi diszkomfort, émelygés; görcsös fájdalom
• fejfájás, halántékot szaggató migrén
• nehéz lélegzés és nyelés, "gombóc van a torkomban"

Az agorafóbia

Az agorafóbia a pánikrohammal fenyegető helyzetektől való permanens félelem, legtöbbször a már kialakult pánikbetegség eszkalációja. Megtévesztő az a fordítás, miszerint az agorafóbia a nyílt terektől való félelem, mert ilyen fóbia felléphet bármilyen egyéb helyzettel szemben, amelyről a beteg úgy véli, súlyos veszélyt jelent számára. A fóbiás pániktünetek jelentkezhetnek embertömegben, zsúfolt, szűk tereken, plázákban, vonaton, buszon, moziban - de akár egy laza baráti társaságban is előfordulhat. A közös vonása ezeknek a helyzeteknek, hogy a beteg olyan csapdában érzi magát, amelyben nagy veszély fenyegeti. Ez annyira kellemetlenné válhat számára, hogy mindent megtesz annak érdekében, elkerülje ezeket a szituációkat. Az agorafóbia sokszor éppen ezért marad évtizedekig kezeletlenül, mert a beteg kidolgozza azokat az elkerülő technikákat, amelyekkel megóvja magát a veszélyesnek gondolt pánikhelyzetektől. Ám ezzel élettere fokozatosan beszűkül, képtelenné válik a közösségi életre, nem tud dolgozni, hovatovább a csapdáktól való félelem keríti igazi csapdába.

• Az agorafóbia kezelése - a pánikbetegség tünetei

szorongás, páni félelem, légszomj, szédülés - a pánikbetegség tünete, agorafóbia kezelése gyógyszer nélkül, a kognitív pánik elmélete, pánikbeteg kezelés budapesten, pánikroham nélküli agorafóbia

- Azt mondták, hogy szobatiszta.
- Úgy látszik, mégsem.
- Evés közben is mindent összemocskol.
- Talán csak a környezet szokatlan neki.
- Egész nap morog.
- De szeret minket.
- Éjszaka a fogát is csikorgatta.
- Majd megszokjuk.
- Nem akarom megszokni. Kérlek, vigyük vissza az öregek otthonába.