- az oldal az UNGPARTY része - projekt- és bloggazda: Balla D. Károly -

- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok -

A pszichés betegségek

kognitiv-veselkedesterapia-gyakorlatok.jpg

közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna, mintha minden lelki nyavalyára, stresszre, szorongásra, fóbiára ezt sütnék rá. A könyökünkön jöhet ki a sok bulvárhír: ki mindenki pánikbeteg. Életmód-blogok tucatjai annyit írtak róla, hogy már magunkon is tapasztaljuk a tüneteket, hiszen főként ezekről olvashatunk, ráadásul a legtöbb önjelölt pszichológus csak felületesen kezeli a kérdést, illetve fodrásznál megbeszélt lehetséges kiutakról tesz említést.

A legjobb hatékonyságú kognitív viselkedésterápia például elég ritkán kerül szóba, talán túl rejtélyes a kifejezés, holott még mindig érthetőbb, mint angol megfelelője, a Cognitive behavioral therapy (CBT), mert ha a kognitív szó jelentéséről van is fogalmunk, a behaviorizmus mibenlétét aligha tudjuk fodrászunkkal kitárgyalni

A modern, kognitív pszichológia képviselői törekszenek arra, hogy ne alkalmazzanak klinikai beavatkozásokat, hanem olyan terápiás módszerekkel dolgozzon, amelyekről tudományos kísérletek ezrei során bebizonyosodott, hogy effektívek és gyógyszerek adagolása nélkül is jótékonyan hatnak betegiekre. Beigazolódott például, hogy

  • a generalizált szorongást
  • a szociális fóbiát
  • a pánikbetegséget
  • az agorafóbiát
  • és a depressziót

ez a rejtélyes nevű, többféle írásmódban is használt kognitívviselkedés-terápia gyógyítja a leghatékonyabban és lemaradandóbban.

A kognitív viselkedésterápia működése

A CBT azokat a negatív előfeltevéseket változtatja meg, amelyek a kognitív eredetű szorongásokra jellemzőek, de átformálják a depresszív viselkedést is, amelynek hátterében

  • a tartós motiválatlanság,
  • a környezetből érkező sok negatív visszajelzés,
  • az állandó levertség, fáradtság,
  • a magány és a szeretethiány,
  • ezek következtében pedig a befelé fordulás

áll. Habár természetesen léteznek objektív körülmények, de alapvetően

nem azért szorongunk és nem azért esünk depresszióba, mert a helyzetünk aggasztó, hanem azért, mert erről a helyzetről negatívan gondolkodunk.

Ha viszont sikerül a téves valóságérzékelésünket korrigálni, rossz beidegződéseinket felülírni, téveszméinket felülbírálni, akkor ezzel betegségünket a gyökerénél elmetszhetjük.

Tipikus tévhit például a depressziós betegeknél az, hogy ha végre valami jó történik velük, annak nem tudnakmás emberhez hasonlóan örülni, mert szorongásukban arra számítanak, ezt a jót egészen biztosan valami rossz fogja követni. Ez a "tapasztalatuk" azonban nem valós, hanem hibás társítás, csupán úgynevezett szinkron jelenség (szinkronicitás). Ennek előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen, elvben független események véletlen módon egybeesik, azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történnék, és bár az ok-okozati összefüggés hiányzik, az érintett mégis kapcsolódást feltételez. Azaz egyszer egy jó dolgot rossz követte, ez az élmény rögzült, és ebből következik, hogy a beteg szerint a jót utólag mindig valami rossz követi. Néhány negatív élmény elnyomja a tucatnyi pozitívat, amikor éppenhogy nem ez történt. A téves előfeltevés ráadásul addig-addig munkál a betegben, hogy gyakran önbeteljesítő jóslatnak bizonyul azt a hamis illúziót keltve, mintha a negatív gondolkodás valóban helytálló lenne. Ezt a láncolatot kell megszakítani viselkedésterápiás gyakorlatokkal.

CBT a gyakorlatban

A szakmai leírások szerint a terápia első lépése a helyzet objektív elemzése lehet, a második az érvek és ellenérvek egymással szembeni felsorakoztatása, a harmadik pedig a mérlegelés: ugyan mi bizonyítja, hogy a beteg feltevése igaz?, és mi szól a negatív gondolat ellen?, vajon lehet-e másként magyarázni a történteket?, milyen következménnyel jár, ha a beteg vakon hisz feltevésében?, milyen eredménnyel járna, ha esetleg másként, ellenkezőleg gondolkodna? - stb. Negyedik lépésben következhet az ellenőrzés: mi is történik valójában.(Esélyes, hogy ilyen előkészítés után mind a depresszív kétségbeesés, mind a fenyegető kognitív pánikroham tartósan elmarad.)

A CBT-gyakorlat abból indul ki, hogy a viselkedészavar leküzdéséhez szükséges tudás a beteg birtokába kerülhet a terápia során, s ha már ott van, csak rá kell irányítani a figyelmüket, hogy használja is.

A depressziós és szorongó állapot egyik sajátossága, hogy a valóságot torzítva a beteg a maga igazolására mintegy kedvére válogat az adódó információk közül - ezt a beállítódását kell a kezelés során megváltoztatni.

A CBT-gyakorlat segít abban, hogy a páciens számba vegye azokat az ellenőrizhető bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a valósághoz közelebb álló helyzetmegítéléseket.

A pszichoterapeuta segítségével a depresszió és szorongás kezelésére végzett kognitív viselkedésterápia gyakorlatok célja és feladat az, hogy páciens reálisabban lássa magát, hogy negatív helyett pozitívan értékelje helyzetét és eszerint az értékelés szerint élje sötét félelmektől mente életé.



Az oldal valamennyi szövege szerzői jogvédelem alá esik. Újraközlés, bárminemű feldolgozás csak a szerző engedélyével jogszerű - © Balla D. Károly

A bejegyzés trackback címe:

https://traumaterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr115313538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A legutóbbi bejegyzések

  • Depresszió és pánikbetegség - CBT- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok - A pszichés betegségek közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna,...
  • A tehetséges gyermek drámájakönyv - alice miller - tehetséges gyermek drámája - igazi én - a nacionalizmus, a fasizmus és az idegengyűlölet nem egyéb, mint menekülés az egykor átélt megvetés elől egy ideológiává emelt,...
  • Szociális szorongás leküzdése: 7 tipp- mi a szociális szorongás, fóbia? - társadalmi szorongás legyőzése - szorongásos pánikbetegség leküzdése. tippek, tanácsok 7 technika, mellyel leküzdhető a szociális szorongás A szociális...
  • Beszéljen a házasságáról!    – Akkor kérem, beszéljen a házasságáról.    – És ahhoz magának mi köze van, ha szabad kérdeznem.    – Nézze. Én pszichológus vagyok. Az a dolgom, hogy rehabilitáljam azokat a betegeket, akik…    –...
  • Beszéljen a gyermekkoráról!    – Beszéljen a gyermekkoráról!    – Minek?    – Szeretném önt megismerni.    – De én nem szeretném.    – Talán tudok segíteni.    – Nem kértem segítséget.    – Önnek komoly problémái vannak, és még...
  • A sufniÖtéves volt, amikor az anyja először zárta a sufniba büntetésül, amiért az új szoknyájában beletoccsant a sárba. Ettől kezdve mindig ide csukta be, ha rossz fát tett a tűzre, vagy ha útjában volt....
  • Amikor még...- Fáj a fejed?- Nem, imádkozom. Megtanítsalak téged is?- Tudok imádkozni.- És kitől tanultad?- Tőled.- Tőlem? Mikor?- Amikor még te sem tudtál.
  • Önbe(ke)cs- Vedd le a bekecsedet. - Nincs rajtam bekecs. - Akkor mi ez a vastag a feltűnő mintával? - Az identitásom. - Hát vedd le azt, mert rád melegszik ebben a hőségben. - Én inkább magamon tartanám. - És...
  • Biztos hely- Azt mondták, hogy szobatiszta.- Úgy látszik, mégsem.- Evés közben is mindent összemocskol.- Talán csak a környezet szokatlan neki.- Egész nap morog.- De szeret minket.- Éjszaka a fogát is...
  • Viharvárók- Utoljára kérlek, állj odább.- Inkább vedd fel a viharkabátod.- Nincs vihar.- Biztonsági okokból.- Ezt a kockázatot vállalom. Állj odább.- Akkor legalább a viharlámpát gyújtsd meg.- Világos van.-...
  • Hajóhinta- Az a játék nagyon veszélyes.- Majd vigyázok.- Mindig túlhajtod.- A gravitáció kibírja.- Legutóbb is átfordultál.- Mert nagyon meguntam már itt ezt a hetet.- Ha békén hagyod a hintát, beteszek neked...
  • A nagyfiú- Kérlek, ne kapcsold le a lámpát! - Lekapcsolom, te már nagyfiú vagy. - De tudod, hogy félek. - Nincs mitől. - De én félek. - Mitől? - A sötéttől. - A sötét még nem bántott senkit. - Akkor maradj...


Pszichodráma - Traumaterápia - Pánikbetegség - Agorafóbia - Viselkedésterápia



Balla D. Károly alkotta meg - bár nem minden előzmény nélkül - az irodalmi minimalizmus jegyében a pszichodráma abszurd változatát. Mint kiderült, ez a pszichoterapeuták által jól alkalmazható csoportterápiás módszer

a pánikbetegség kezelése és az agorafóbia tünetei csökkentése



valamint egyéb szorongásos vagy akár depressziós panaszok kezelése terén. Pszicho trauma terápia - traumaterápia, kortárs magyar irodalom, pszichoterápia, pszichodráma csoportok indulása, szorongás és félelem, az egészség életmód kialakítása, pánikbetegség és moden társadalom, az agorafóbiás tünetek kezelése ,egészséges_életmód Az abszurd irodalmi pszichodráma nem egyéb, mint a pszichoterápiás kezelés gyakorlatában mintegy nyolcvan esztendeje megjelent pszichodráma-terápia legmodernebb eszköze, amely hatásos lehet a pánikterápiában. A pszichodráma általános értelemben nem irodalmi műfaj, hanem akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer. De mi a pánikbetegség? A PÁNIKBETEGSÁG téves társításokon alapuló viselkedészavar. Pánikbetegnek azt tekintjük, akinek rendszeresen vannak pánikrohamai. A pániktól való félelem maga is pánik betegségre utal, végső formája az agorafóbia és a depresszió.