- az oldal az UNGPARTY része - projekt- és bloggazda: Balla D. Károly -


- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok -

A pszichés betegségek

kognitiv-veselkedesterapia-gyakorlatok.jpg

közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna, mintha minden lelki nyavalyára, stresszre, szorongásra, fóbiára ezt sütnék rá. A könyökünkön jöhet ki a sok bulvárhír: ki mindenki pánikbeteg. Életmód-blogok tucatjai annyit írtak róla, hogy már magunkon is tapasztaljuk a tüneteket, hiszen főként ezekről olvashatunk, ráadásul a legtöbb önjelölt pszichológus csak felületesen kezeli a kérdést, illetve fodrásznál megbeszélt lehetséges kiutakról tesz említést.

A legjobb hatékonyságú kognitív viselkedésterápia például elég ritkán kerül szóba, talán túl rejtélyes a kifejezés, holott még mindig érthetőbb, mint angol megfelelője, a Cognitive behavioral therapy (CBT), mert ha a kognitív szó jelentéséről van is fogalmunk, a behaviorizmus mibenlétét aligha tudjuk fodrászunkkal kitárgyalni

A modern, kognitív pszichológia képviselői törekszenek arra, hogy ne alkalmazzanak klinikai beavatkozásokat, hanem olyan terápiás módszerekkel dolgozzon, amelyekről tudományos kísérletek ezrei során bebizonyosodott, hogy effektívek és gyógyszerek adagolása nélkül is jótékonyan hatnak betegiekre. Beigazolódott például, hogy

  • a generalizált szorongást
  • a szociális fóbiát
  • a pánikbetegséget
  • az agorafóbiát
  • és a depressziót

ez a rejtélyes nevű, többféle írásmódban is használt kognitívviselkedés-terápia gyógyítja a leghatékonyabban és lemaradandóbban.

A kognitív viselkedésterápia működése

A CBT azokat a negatív előfeltevéseket változtatja meg, amelyek a kognitív eredetű szorongásokra jellemzőek, de átformálják a depresszív viselkedést is, amelynek hátterében

  • a tartós motiválatlanság,
  • a környezetből érkező sok negatív visszajelzés,
  • az állandó levertség, fáradtság,
  • a magány és a szeretethiány,
  • ezek következtében pedig a befelé fordulás

áll. Habár természetesen léteznek objektív körülmények, de alapvetően

nem azért szorongunk és nem azért esünk depresszióba, mert a helyzetünk aggasztó, hanem azért, mert erről a helyzetről negatívan gondolkodunk.

Ha viszont sikerül a téves valóságérzékelésünket korrigálni, rossz beidegződéseinket felülírni, téveszméinket felülbírálni, akkor ezzel betegségünket a gyökerénél elmetszhetjük.

Tipikus tévhit például a depressziós betegeknél az, hogy ha végre valami jó történik velük, annak nem tudnakmás emberhez hasonlóan örülni, mert szorongásukban arra számítanak, ezt a jót egészen biztosan valami rossz fogja követni. Ez a "tapasztalatuk" azonban nem valós, hanem hibás társítás, csupán úgynevezett szinkron jelenség (szinkronicitás). Ennek előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen, elvben független események véletlen módon egybeesik, azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történnék, és bár az ok-okozati összefüggés hiányzik, az érintett mégis kapcsolódást feltételez. Azaz egyszer egy jó dolgot rossz követte, ez az élmény rögzült, és ebből következik, hogy a beteg szerint a jót utólag mindig valami rossz követi. Néhány negatív élmény elnyomja a tucatnyi pozitívat, amikor éppenhogy nem ez történt. A téves előfeltevés ráadásul addig-addig munkál a betegben, hogy gyakran önbeteljesítő jóslatnak bizonyul azt a hamis illúziót keltve, mintha a negatív gondolkodás valóban helytálló lenne. Ezt a láncolatot kell megszakítani viselkedésterápiás gyakorlatokkal.



Az oldal valamennyi szövege szerzői jogvédelem alá esik. Újraközlés, bárminemű feldolgozás csak a szerző engedélyével jogszerű - © Balla D. Károly

Pánikbetegség és agorafóbia

 2015.04.04. 12:39
Mi a pánikbetegség?
A pánikbetegség szorongásos viselkedészavar.
Mi az agorafóbia?
Az agorafóbia a pánikrohammal fenyegető helyzetektől való félelem. Tünetek, kezelés >>

 A pánikbetegség tünetei és kezelése

 
A pánik típusai: spontán és kognitív


Kétféle pániktípust különböztetünk meg:
  • spontán pánik
  • szorongásos (kognitív) pánik

Az első esetben a pánikroham minden előzmény nélkül lép fel, a másodikban szorongásos állapot előzi meg.

A két típus megkülönböztetése azért fontos, mert antidepresszánsok csak a spontán pánikos betegeknél alkalmazhatók (náluk sem mindig teljes sikerrel). A szorongásos pánik, a félelmi pánikrohamok kezelésében a kognitívviselkedés-terápiák szignifikánsan hatékonyabbak és több éves követésben is tartós hatásúnak bizonyulnak a pánikbetegség és az agorafóbia kezelésében.

Spontán pánikban először a testi tünetek jelennek meg és ezt követi, a tünetekre adott reakcióként a félelem; a második esetbe a szorongás és félelem van előbb s hirtelen ez fokozódik rohammá. Pánikbetegeknél előfordulhat, hogy a spontán rohamokat szorongásos pánikrohamok követik, majd ezek felváltva jelentkeznek a betegség során


A kognitív pánik

panikriham-lekuzdese-kezeleseA pánik kognitív modelljének a lényege: a beteg félreértelmezi saját ártalmatlan testi tüneteit, testi katasztrófa (például szívroham vagy megőrülés) előjelének véli őket, ezért szorongani kezd. Ám a szorongás hatására tovább fokozódnak a szorongás testi tünetei, melyek így visszaigazolni látszanak félelmeit. A tovább fokozódó szorongás a félelmi és testi tünetek elhatalmasodását idézik elő, fellép a pánikroham.

A roham először általában valamely vészhelyzetként megélt (de nem valós, hanem inkább szimbolikus) szituációban (érzelmi, egzisztenciális, szociális, morális krízis) lép fel, mint olyan vészreakció, amelyben a vegetatív idegrendszer felkészíti a szervezetet a menekülésre vagy támadásra. Mivel a veszély szimbolikus, tényleges fizikai aktivitás nem történik, ezért a személy ijesztő jelenségként éli meg hevesen dobogó szívét, kapkodó légzését és az ennek nyomán kialakuló egyéb tüneteit (szédülés, émelygés, verejtékezés, remegés).


Ki a pánikbeteg?

Akiknek hosszabb-rövidebb ideig tartó pánikrohama van. Ismétlődő pánikrohamok és az újabb rohamtól való rettegés gyakori fellépése esetén esetében beszélhetünk pánikbetegségről. A betegeknél a fóbiás félelmek és szorongások látszólag indokolatlanok, az okok feltárása fontos pszichiátriai feladat. 


A pánikroham tünetei

Közös jellemzője minden pánikrohamnak, hogy legtöbbször hirtelen kezdődik és tíz percen belül leggyakrabban el is éri a tetőfokát. Időtartama 30 perc körüli. A tipikus tünetek ezek:

  • nehezen viselhető rossz közérzet
  • szorongás, elborzadás, félelem
  • menekülési kényszer
  • "szívdobogás", azaz szapora szívverés
  • az önkontroll elvesztésétől
  • félelem a megőrüléstől
  • halálfélelem
  • légszomj, fulladás-érzet
  • kipirulás; izzadás; reszketés, hidegrázás; hőhullámok
  • szédülés, ájuláshoz közelinek érzékelt állapot
  • hasi diszkomfort, émelygés; görcsös fájdalom
  • fejfájás, halántékot szaggató migrén
  • nehéz lélegzés és nyelés, "gombóc van a torkomban"


Az agorafóbia

Az agorafóbia a pánikrohammal fenyegető helyzetektől való permanens félelem, legtöbbször a már kialakult pánikbetegség eszkalációja. Megtévesztő az a fordítás, miszerint az agorafóbia a nyílt terektől való félelem, mert ilyen fóbia felléphet bármilyen egyéb helyzettel szemben, amelyről a beteg úgy véli, súlyos veszélyt jelent számára. A fóbiás pániktünetek jelentkezhetnek embertömegben, zsúfolt, szűk tereken, plázákban, vonaton, buszon, moziban - de akár egy laza baráti társaságban is előfordulhat. A közös vonása ezeknek a helyzeteknek, hogy a beteg olyan csapdában érzi magát, amelyben nagy veszély fenyegeti. Ez annyira kellemetlenné válhat számára, hogy mindent megtesz annak érdekében, elkerülje ezeket a szituációkat. Az agorafóbia sokszor éppen ezért marad évtizedekig kezeletlenül, mert a beteg kidolgozza azokat az elkerülő technikákat, amelyekkel megóvja magát a veszélyesnek gondolt pánikhelyzetektől. Ám ezzel élettere fokozatosan beszűkül, képtelenné válik a közösségi életre, nem tud dolgozni, hovatovább a csapdáktól való félelem keríti igazi csapdába.

szorongás, páni félelem, légszomj, szédülés - a pánikbetegség tünete, agorafóbia kezelése gyógyszer nélkül, a kognitív pánik elmélete, pánikbeteg kezelés budapesten, pánikroham nélküli agorafóbia

 



Az oldal valamennyi szövege szerzői jogvédelem alá esik. Újraközlés, bárminemű feldolgozás csak a szerző engedélyével jogszerű - © Balla D. Károly

A legutóbbi bejegyzések

  • Depresszió és pánikbetegség - CBT- Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok - A pszichés betegségek közül régebben a depresszió, manapság a pánikbetegség az, amiről sokat hallunk, olvasunk. Mintha kicsit divatbetegséggé vált volna,...
  • A tehetséges gyermek drámájakönyv - alice miller - tehetséges gyermek drámája - igazi én - a nacionalizmus, a fasizmus és az idegengyűlölet nem egyéb, mint menekülés az egykor átélt megvetés elől egy ideológiává emelt,...
  • Szociális szorongás leküzdése: 7 tipp- mi a szociális szorongás, fóbia? - társadalmi szorongás legyőzése - szorongásos pánikbetegség leküzdése. tippek, tanácsok 7 technika, mellyel leküzdhető a szociális szorongás A szociális...
  • Beszéljen a házasságáról!    – Akkor kérem, beszéljen a házasságáról.    – És ahhoz magának mi köze van, ha szabad kérdeznem.    – Nézze. Én pszichológus vagyok. Az a dolgom, hogy rehabilitáljam azokat a betegeket, akik…    –...
  • Beszéljen a gyermekkoráról!    – Beszéljen a gyermekkoráról!    – Minek?    – Szeretném önt megismerni.    – De én nem szeretném.    – Talán tudok segíteni.    – Nem kértem segítséget.    – Önnek komoly problémái vannak, és még...
  • A sufniÖtéves volt, amikor az anyja először zárta a sufniba büntetésül, amiért az új szoknyájában beletoccsant a sárba. Ettől kezdve mindig ide csukta be, ha rossz fát tett a tűzre, vagy ha útjában volt....
  • Amikor még...- Fáj a fejed?- Nem, imádkozom. Megtanítsalak téged is?- Tudok imádkozni.- És kitől tanultad?- Tőled.- Tőlem? Mikor?- Amikor még te sem tudtál.
  • Önbe(ke)cs- Vedd le a bekecsedet. - Nincs rajtam bekecs. - Akkor mi ez a vastag a feltűnő mintával? - Az identitásom. - Hát vedd le azt, mert rád melegszik ebben a hőségben. - Én inkább magamon tartanám. - És...
  • Biztos hely- Azt mondták, hogy szobatiszta.- Úgy látszik, mégsem.- Evés közben is mindent összemocskol.- Talán csak a környezet szokatlan neki.- Egész nap morog.- De szeret minket.- Éjszaka a fogát is...
  • Viharvárók- Utoljára kérlek, állj odább.- Inkább vedd fel a viharkabátod.- Nincs vihar.- Biztonsági okokból.- Ezt a kockázatot vállalom. Állj odább.- Akkor legalább a viharlámpát gyújtsd meg.- Világos van.-...
  • Hajóhinta- Az a játék nagyon veszélyes.- Majd vigyázok.- Mindig túlhajtod.- A gravitáció kibírja.- Legutóbb is átfordultál.- Mert nagyon meguntam már itt ezt a hetet.- Ha békén hagyod a hintát, beteszek neked...
  • A nagyfiú- Kérlek, ne kapcsold le a lámpát! - Lekapcsolom, te már nagyfiú vagy. - De tudod, hogy félek. - Nincs mitől. - De én félek. - Mitől? - A sötéttől. - A sötét még nem bántott senkit. - Akkor maradj...


Pszichodráma - Traumaterápia - Pánikbetegség - Agorafóbia - Viselkedésterápia



Balla D. Károly alkotta meg - bár nem minden előzmény nélkül - az irodalmi minimalizmus jegyében a pszichodráma abszurd változatát. Mint kiderült, ez a pszichoterapeuták által jól alkalmazható csoportterápiás módszer

a pánikbetegség kezelése és az agorafóbia tünetei csökkentése



valamint egyéb szorongásos vagy akár depressziós panaszok kezelése terén. Pszicho trauma terápia - traumaterápia, kortárs magyar irodalom, pszichoterápia, pszichodráma csoportok indulása, szorongás és félelem, az egészség életmód kialakítása, pánikbetegség és moden társadalom, az agorafóbiás tünetek kezelése ,egészséges_életmód Az abszurd irodalmi pszichodráma nem egyéb, mint a pszichoterápiás kezelés gyakorlatában mintegy nyolcvan esztendeje megjelent pszichodráma-terápia legmodernebb eszköze, amely hatásos lehet a pánikterápiában. A pszichodráma általános értelemben nem irodalmi műfaj, hanem akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer. De mi a pánikbetegség? A PÁNIKBETEGSÁG téves társításokon alapuló viselkedészavar. Pánikbetegnek azt tekintjük, akinek rendszeresen vannak pánikrohamai. A pániktól való félelem maga is pánik betegségre utal, végső formája az agorafóbia és a depresszió.