- az oldal az UNGPARTY része - projekt- és bloggazda: Balla D. Károly -

Az ajtó két oldalán

 2011.11.21. 10:35

- Nyisd ki.
- Nem nyitom.
- Én vagyok az, nyisd ki.
- Nem nyithatom.
- Ne csináld ezt, mondom, hogy én vagyok.
- Akkor se nyithatom.
- Hoztam enni neked, be kell engedned.
- Nem tehetem.
- Én már nem haragszom rád. Nyisd ki az ajtót.
- Nem nyithatom.
- De hát miért?
- Nem érem el a zárat.
- Hogyhogy nem?
- Túl rövid láncot tettél a nyakamra.

A jelenet eljátszására Jenő és Judit önként jelentkezett. Kérdésként fel sem merült bennük, melyik szerep kié legyen. Mindkettejük számára evidenciának látszott, hogy a fogva tartó csak férfi, a fogvatartott csak nő lehet. A párbeszédet az utasítás szerint minden átélés nélkül igyekeztek előadni, de Jenő hangja az „Én már nem haragszom”-nál megbicsaklott.

Mint szinte minden alkalommal, most is akadt, aki a jeleneten számon kérte a formális logikát. Ha a nő a lánc rövidsége miatt nem éri el a zárat, akkor nem zárhatta magára az ajtót, ha viszont a férfi zárta be, akkor nála van a kulcs. „Hát éppen ez benne a pláne!” - csapott rá az ellentmondásra Attila, s kifejtette, hogy a rab és az őr mindig kölcsönös függésben áll egymással. Kijelentésére szinte mindenki reagált egy saját történettel.

Ezután Jenő és Judit azt az utasítás kapta, hogy fordított szereposztásban és maximális átéléssel adják elő újra a jelenetet.

Attila nem figyelt rájuk, saját gondolataival volt elfoglalva. A végén ennyit mondott: „Az a lánc, az a kulcs.”



Az oldal valamennyi szövege szerzői jogvédelem alá esik. Újraközlés, bárminemű feldolgozás csak a szerző engedélyével jogszerű - © Balla D. Károly

A bejegyzés trackback címe:

http://traumaterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr193400516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.


Pszichodráma - Traumaterápia - Pánikbetegség - Agorafóbia - Viselkedésterápia



Balla D. Károly alkotta meg - bár nem minden előzmény nélkül - az irodalmi minimalizmus jegyében a pszichodráma abszurd változatát. Mint kiderült, ez a pszichoterapeuták által jól alkalmazható csoportterápiás módszer

a pánikbetegség kezelése és az agorafóbia tünetei csökkentése



valamint egyéb szorongásos vagy akár depressziós panaszok kezelése terén. Pszicho trauma terápia - traumaterápia, kortárs magyar irodalom, pszichoterápia, pszichodráma csoportok indulása, szorongás és félelem, az egészség életmód kialakítása, pánikbetegség és moden társadalom, az agorafóbiás tünetek kezelése ,egészséges_életmód Az abszurd irodalmi pszichodráma nem egyéb, mint a pszichoterápiás kezelés gyakorlatában mintegy nyolcvan esztendeje megjelent pszichodráma-terápia legmodernebb eszköze, amely hatásos lehet a pánikterápiában. A pszichodráma általános értelemben nem irodalmi műfaj, hanem akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer. De mi a pánikbetegség? A PÁNIKBETEGSÁG téves társításokon alapuló viselkedészavar. Pánikbetegnek azt tekintjük, akinek rendszeresen vannak pánikrohamai. A pániktól való félelem maga is pánik betegségre utal, végső formája az agorafóbia és a depresszió.